Milliónyi kérdés...
Hetek óta érzem, hogy valami nincs rendben...
Valami nyomja szívem, fájdalom van bennem..
De arcomon kedves mosoly kell legyen...
Belül Te mégis látod, hogy szenvedek, magamban csendben...
Milliónyi kérdés, mi széttépi szívem,
O Istennem miért szeretsz Te engem?
Milliónyi kérdés, marcangolja lelkem,
Mond Istennem meddig tart ez még bennem?
Tudom tökéletes terved van velem,
Egy reményteljes jövőt ígértél nekem...
De mégis egész nap a plafont bámulom,
És nem értem, hogy miért is vagyok, ezen a világon...?
Minden nap újra tervezem életem,
Minden nap Tőled kérem a segítséget...
Hogy minden harcot,
Győztesként nyerjek meg Veled.
Érzem minden harc végén,
Kezed simogatását,
Ahogy erős karod magához von,
S így szol szelíd szavad hozzám:
Megmentettelek mert nagyon SZERETLEK téged!
Használni foglak Nevem dicsőségére!
Nyugodj meg Énbennem, enged el kérdéseidet,
És enged, hogy használni tudjalak téged!
Ezen hang hallatán, feldobban a szívem,
Igen most már értem, miért is élek...
Szívem felvidul, kérdésektől felszabadul,
És ezt kiáltja: Igen én Isten munkatársa vagyok!

.jpg)

