Ma reggel ezzel bátorított az Úr engem, gondoltam tovább adom talán hozzátok is szol. ◕‿◕ Íme, Isten az én szabadítóm, bízom, és nem rettegek, mert erőm és énekem az ÚR, megszabadított engem. Örvendezve fogtok vizet meríteni a szabadulás forrásából. ( Ézsaiás 12:2-3.) Isten az én Szabadítóm! Nem rettegek... Vajon ma reggel teljes szível el tudjuk ezt mondani? Vagy tovább ágodúnk az életünk felől, rétegünk és félünk... kételkedünk mindabban amit Isten megígért? Miért tart fogságban a félelem? Mért nem bízzunk benne, Ő ott van mellettünk mindig, mert megígérte! Készségesen teljesíti terveit Velünk. Nem eshet le tudta nélkül egyetlen hajszál sem a fejünkről. Fölfogtad? Gondoskodni fog rólunk, ha tökéletesen rábízzuk magunkat. Rájöttem, hogy nem úgy kell imádkoznom, hogy Uram segíts. Ez valahogy azt jelenti, hogy magam is elboldogulok, de itt-ott azért jó lenne, ha te is besegítenél Uram! Nem jó ez így! Engednünk kell, hogy Jézus vegye át életünk felett az uralmat és mi segítünk neki azzal, hogy engedjük, hogy alakítson bennünket. Tiszta szívvel őszintén önts ki a szíved ma az Úr előtt, ne szépítsd a helyzeted, nincs rá szükség Ö úgy is ismer, tud mindenről ami bennünk van... Ma reggel felkeltem és azt mondtam én: Uram, itt vagyok minden bajommal, tehetetlenségemmel, félelmeimmel, bizonytalanságommal, kétségeimmel, erőtlenségemmel... Itt vagyok Előtted és ez vagyok én most, de kérlek végezd el bennem és általam, amit Te szeretnél. Nem azt kérem, hogy segíts Uram! Egyszerűen csak elfogadom a te akaratod életem felől, oda megyek, ahova küldesz, azt teszem amit kérsz. Használj engem Te! És ha örömmel adod át így magad, vagy oda magad Isten szolgálatára, akkor megtelik szád dicsérettel. Akkor nem bírod magadban tartani Vele szerzett tapasztalataidat. Akkor elmondhatod: mindeddig megsegített az Úr, nem éri meg kételkedni Ö benne! Rohanj oda hozzá. Mert aki a Felséges rejtekében lakozik, a Mindenható árnyékában nyugszik az. Ha az Urat tartod oltalmadnak, ha Ő a menedéked, nem érhet téged baj, veszedelem mert a legeslegnagyobb védelem alatt vagy Ö nála! Engedd, hogy elrejtsen magánál. Nyugodj meg a karjaiban. Ő a Te menedéked. Menekülj oda hozzá és találj rá arra a békességre, amely mindeddig a tied volt, csak arra várt, hogy átvedd. Nyisd meg a szíved és állj rá hittel velem együtt mindarra amit Isten megígért az életed felől, jövőd felől! Csak bízz benne, enged el kétségeidet! Ha legközelebb a viharokban kételkednél, tudd, hogy a kéz, amely kivezet a nehézségeidből, az átszegezett kéz! Az Úr vezet majd szüntelen, kopár földön is jól tart téged. Csontjaidat megerősíti, olyan leszel mint a jól öntözött kert, mint a forrás, amelyből nem fogy ki a víz. (Ézsaiás 58, 11) ◕‿◕

Üzenet egy haldoklo világnak... 

Szeretnék, akár csak egy szívet megérinteni...

Szeretnék, akár csak egy sebet bekötözni...

Szeretnék, akár csak egy árvát átölelni...

Szeretnék, akár csak egy embernek vigasztalást nyújtani...

Szeretnék, Istenem munkatársad lenni!

Haldoklik a világ, nézz bele szemébe,

Céltalan élet mi félelmet gerjeszt...

Távol áll tőlük, szeretet és remény.

Űr, félelem és békétlenség, 

Istenem de kemény a szív... 

Mond mit tehetnék értük Istenem? 

Mond mi az mivel a szíveket elérhetem?

Ne hagyd elveszni a szíveket,

Kérlek használj fel engemet.

Hadd mutassam be nekik Szereteted!

Lehet, hogy megérinteni csak egyetlen szívet tudok...

Lehet, hogy utat csak egy embernek mutathatok ...

Lehet, hogy csak egy szomjazót itathatok...

Lehet, hogy vigasztalást csak egy árvának nyújthatok...

De legalább tudom, hogy Veled így találkozhatok.

Ember csodára vágysz, mégsem találod?

Magánytól félsz, s nincsen álmod?

Azt kérded magadtól, mit is kéne tenned?

Hogy szeretet jöjjön, fájdalmad helyett.

Keresed, kutatod magadban a hibát,

A magányos félelmed segítségért kiált.

Mennél, hátra sem nézve ,de nem lehet,

Mert időnként úgy érzed, itt van még a helyed.

Van az a fájdalom ,ami el sem mondható,

Hogy olyan emberek bántanak ,kiktől nem várható.

Szeretetet, ölelést szeretnél...

De szíved bezárul, mert fél. 

Igen, emberek bántanak, bennük csalódhatsz,

De van Valaki, akiben megbízhatsz.

Jöhetnek viharok vagy fájdalmas csaták,

De hidd el ember Ö mindig melletted áll! 

Isten az akihez menekülhetsz, 

Ö Tőle kapsz reménységet...

Szívedbe Ő adhat, örömöt, békességet...

Nem kell mást tenned, csak nyisd meg a szíved!

Állj fel és menj tovább!

Menj tovább az úton, hátra soha ne nézz vissza,

Szíved legmélye látom, sebzett...

És a múlt fájdalma darabokra szakítja.

Ezért a múltban élni, csak vesztegetett idő...

Most tovább kell lépned, elengedve minden emlékét!

Megmutatom igazi életed, csak el kellene kezdened élned,

Az élet hidd el előtted áll, új kalandok hada vár.

Legyél újra harcra kész, igen, tudom, most még nehéz,

Az élet egy nagy harc, de ha feladod, akkor meg kudarc.

Állj fel most és indulj tovább, mert a mának élni lehetetlen,

Hidd el nekem így van ez, ha a tegnap súlya, fájdalma fogva tart.

Nyugodj meg, ne izgulj, csak enged el, hadd fújja el a szél,

Látod már? Nem is olyan nehéz, csak azt kel tenned, 

Hogy vissza soha ne nézz!

Hidd el látom a problémád, amit esténként te is jól látsz,

Látom a vívódást, ami valamiképp nagyon hat rád...

Megértem, ha gyötrődve te magad új utakat törtél előre,

De mind ez hiába, ha engem nem engedtél előre! 

Legyen hát bölcs a te szíved gyermekem,

Közeledj Én hozzám, hogy győztes lehess...

Minden terhed, fájdalmad én elveszem, ha átadod Nekem teljesen,

Nem kell mást tenned, csak bízz Én bennem, 

Nyisd meg a szíved Nekem gyermekem!