2014. február 20., csütörtök

Ragadjuk meg az ige bátorítását és bízzuk rá, Istenre újra a jövőnket!

Tudjátok naponként az élet száz terhei zúdulnak életünkre! Elfáradunk, hittünk megremeg és sokszor úgy erezzük, hogy elfogy az út a lábunk alól. Vannak azok a pillanatok az életünkben, amikor már annyira csordultig vagyunk mindennel, amikor már csak nevetni tudunk, nevetni a jón, a rosszan. Igazából amikor az élet jól megy, könnyen mondjuk azt hogy: Isten bármit meg tud cselekedni! Könnyen mondjuk másoknak, hogy Isten válaszol az imáikra... De amikor, saját magunk vagyunk benne a helyzetbe és azt látjuk, hogy Isten ígéretének beteljesedése ellen dolgozik körülöttünk minden, akkor igen csak nehéz azt mondani, hogy Isten meghallgat és válaszol imáinkra... Úgy gondolom mindannyian vagyunk úgy, hogy meglankadunk, sekélyessé válik életünk, és a hatalmában kerít az az érzés, hogy Isten elhagyott. Isten pontosan ismeri ezt az élethelyzetet, tudja hogy időnként mennyire nehéz megvívni a hitnek a harcát. Ezért ígéri azt, hogy a pusztában is utat tőr, és a kiszikkadt földből is folyóvizet fakaszt... újat cselekszik, olyan magaslatokra emel amiről még álmodni sem mertünk... ha hűségesen kitartunk az Ő ígéretei mellett. (Ésaiás 43:19) A Zsidó 10: 23 azt mondja hogy Isten hű és kitart az ígéretei mellett, a 2Thimotheus 2:13 pedig azt találjuk hogy még ha mi hitetlenkedünk is Ő hű marad. Elgondolkodtató számomra ezek az Igék, Ígéretek. Az amibe most vagyunk, az a HIT harca, amit mindenki naponta megvív, kisebb nagyobb mértékben. Tudatában kell lenünk abban, hogy sosem kerülhetünk olyan mély helyzetbe, hogy Isten ne tudna onnan kiragadni. Én csak azt tudom mondani, hogy Isten egy hűséges Isten, és megtartja ígéreteit. Nem hagy el sem el nem távozik tőlünk. Hogy miért nincs meg még az amit annyira szeretnénk, mert nem jött el az ideje! Vesd az Úrra terhedet, és ő gondot visel rád! (zsolt 55.23) Ragadjuk meg ma este, most az ige bátorítását és bízzuk rá, Istenre újra a jövőnket!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése