Tudod a földön, minden elmúlik...

Mit írhatnék én maradandót?

Nem tudod mit tegyél...

Azért, hogy boldog legyél?

Hidd, el Isten téged szeret, megsegít...

Ha elesel a földről is felemel...

Ne zárd bilincsbe szívedet...

Ne hagyd ott mélyen legbelül...

Ahova régen a szúrós tüske lekerült...

Hogy biztonságod meglazuljon...

Sokáig szúrjon, mély lyukat fúrjon...

Sok kérdés lakozik ott belül...

Megoldhatod, ha onnan kikerül.,.

Ki téged megért, vele megoszthatod...

De talán azt mondod, minek...

Hisz ember úgy sem segíthet...

De mégis van Valaki, aki segíthet neked...

Ö nem más mint maga az Isten...

Hozzá bátran fordulhatsz, Ö meghallgat...

Bátorit, hitet, jó tanácsot adhat...

Csak tárd ki szíved előtte...

Hé hát mire vársz...

Hisz lelked megoldás után kutat, kiált...

Ne zárd be a kaput, mi lelkedhez vezet...

Fogadd el, a feléd kinyújtott segítő kezet...

S ha megnyitod a megbocsájtás ösvényét...

Kitárod lelked, fájó jól titkolt rejtelmét...

Hidd el Isten ott van melletted...

S segít kihúzni a berekedt tüskét...

Nem kel cipelned lelked terhét,.

Mert szeretetével gyógyítja fájdalmad helyét...